fbpx

A stressz, mint népbetegség

Itt vagy:-, BMS, Egészség, Stressz, Tanulmány-A stressz, mint népbetegség

A stressz, mint népbetegség

Már 1974-ben felismerte a biokémikus Selye, hogy az emberi szervezet nagyon erős környezeti tényezők hatására, mint pl. forróság vagy hideg, bizonyos reakciót mutat, hogy ezeket a hatásokat leküzdje. Ettől kezdve a fogalmat a humán medicina és a pszichológia is használja.

„A stressz az egész test aktiválódási reakciója az aktuális terhelhetőségével, tapasztalataival, motívumaival és gondolkodásmódjával egyetemben az adott stresszorokra, tehát mindenre, amit az egyén kényszerként, fenyegetésként vagy veszteségként értékel. (Wagner-Link 2009).

Bizonyos stressz szituáció megítélése teljesen egyéni és minden embernél máshogy történik.
„Az emberek az objektívan egyforma terhelést egyénileg különféleképpen értékelik, ill. egy- és ugyanazon személy az adott terhelést a különféle szituációkban eltérőnek találhatja.“ (Litzcke et al. 2013).

Ha a különféle stressz faktorok egyszerre jelennek meg, legyen az a munkát, szerelmi- vagy családi életet érintő stresszor, úgy az egyén nagyobb eséllyel lesz krónikus stressznek kitéve, ami aztán gyorsan megbetegedéshez vezet. Ebben az esetben beszélünk „ördögi kör“-ről. Ez lehet pozitív vagy negatív és egymásra épít különféle stresszorokat, amíg egy bizonyos ponton betelik a pohár. A túlterheltség kognitív, érzelmi, vegetatív vagy muszkuláris reakciókat vált ki.

Kognitív síkon a tartós stressz az érintettekben megváltozott érzékelést és korlátozott információ felvételt von maga után, miközben az agyban lejátszódó tanulási folyamatok leépülnek és az emlékezet is romlik. Ez különösen a szakmai életben feltűnő és nagyon negatívan hat, hiszen a koncentráció csökken, bizonyos feladatokat az egyén már nem képes megbízhatóan elvégezni. Érzelmi túlterheltségre utaló jelek lehetnek: félelemérzet, bizonytalanság, depresszió, kiegyensúlyozatlanság, az ezzel kapcsolatos fokozott ingerlékenység. agresszió stb. (Wagner-Link 2009). A tartós stressz vegetatív és hormonális túlterheltségi reakciót vált ki, stressz hormonok szabadulnak fel, mint pl. kortisol, noradrenalin, amelyek pszichoszomatikus tüneteket; szív- és érrendszeri panaszokat, megemelkedett légzési frekvenciát vagy alvászavarokat okozhatnak. A fiziológiai elváltozások nagy része a szimpatikus idegrendszer és a mellékvesekéreg aktiválódása által keletkezik.

A tartós stressz muszkuláris elváltozásokat is okoz, amely tartós és túlzott izomfeszültségben jelenik meg, ez túl sok energiát emészt fel, ezért az érintett gyorsan elfárad. Ezen kívül rossz tartás alakul ki, ami még tovább terheli az adott izomcsoportot, és végül a teljes izomzatot. A mellékizomzati csoportokban elhelyezkedő véredények „összeszorulása“ miatt kialakuló muszkuláris kiegyensúlyozatlanság és csökkent oxigén ellátás akut, és végül krónikus fájdalmat okoz.

stressz, valamit a hátfájás megelőzésére illetve leküzdésére szolgáló egyszerűen hozzáférhető eszköz lehet egy különleges fejlesztésű, az agyhullámok audiostimulációjával összekötött masszázsfotel. A Casada speciális fejlesztésű feszültségoldó programja, a braintronics rendszer javítja a munkavállalók általános közérzetét, és hatékony a népbetegségnek számító hátfájás és stressz ellen. Az előnye abban áll, hogy saját igények szerinti, a szakmai kereteket figyelembe vevő, rövid időn belüli kikapcsolódást tud biztosítani.

Braintronics masszázsrendszerek
Írta: | 2018-10-04T09:49:21+00:00 2018. okt|Kategóriák: Általános, BMS, Egészség, Stressz, Tanulmány|Tags: |0 Hozzászólás

Hozzászólás írása